1. Bevezető


Kortárs Művészeti Galéria Meghatározása: Magyarországon a 2000-es évek második felétől jelentős számban megnőtt a kortárs képzőművészetet bemutató galériák száma. Az újonnan létrejött galériák többségének még nincs „galériás”tapasztalata, nem ismerik az alapvető szabályokat, nincs rálátásuk a nemzetközi gyakorlatra. A néhány minőségi munkát végző galéria mellett több olyan vállalkozás is létrejött, amely bár nevében galériának definiálja magát, de működésében eltér az e kifejezés mögött álló tevékenység nemzetközi normáitól. A problémák az egyesület „döcögős” tevékenységében is tükröződtek. Ennek oka a tagság kényszerű összetétele, és sok esetben a tagságot alkotó galériák a kortárs galériáktól elvárható minimumtól is eltérő tevékenysége. Így az egyesület az újonnan létrejött galériák számára nem tudott adni semmilyen támpontot, tagsága a többszöri frissítési próbálkozások ellenére sem emelkedett jelentősen.

Ezt felismerve a Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesülete 2010-ben megújítja tevékenységét. Ennek érdekében erősíteni kívánja az egyesület érdekvédelmi és képviseleti munkáját és szükségesnek látja a nemzetközi normákhoz való felzárkóztatás felgyorsítását. Ezt többek közt úgy tudja leginkább segíteni, ha a hazai viszonyokhoz igazítva definiálja a kortárs galéria fogalmát, illetve a működési normák betartásához segítségül bevezeti - az európai normához igazodó - Etikai kódex-et.

Kortárs művésznek minősül az, aki a II. V.H. után alkotott, tehát kortárs műveknek nevezzük a II. világháború után született alkotásokat. Ennek megfelelően kortárs művészeti galériának tekintjük az Egyesületi Alapszabály 4.1. pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő galériákat.


2. Munkavégzés alapjai


A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesületéhez tartozó galériások hitet tesznek a művészet szabadsága mellett, tiszteletben tartják az erkölcsös szakmai viselkedés alapjait és a korrekt kereskedő kötelességeit. A nemzetközi és európai műkereskedelembe figyelnek a hatályban lévő jogszabályok betartására, nem tűrik az ilyen szabályok megsértését és az etikátlan viselkedést.


3. Kollégák közötti kapcsolatok


3.1. Részesedéses üzletek

Közösen lebonyolított üzleteknek alapfeltétele a partnerek közötti bizalom. Az egyesület tagjai ilyen részesedéses üzletek esetén különös tekintettel járnak el; az üzletben érintett partnerek kötelességeit precízen, minden részletre kiterjedően meghatározzák és egyeztetnek egymással, annak érdekében , nehogy bárminemű félreértés felmerüljön.


3.2. A közvetítők közvetítési jutaléka

A közvetítőt a segítségével lebonyolított üzlet létrejötte után előre megállapított jutalék illeti meg. További eladások esetén – ha erről más megállapodás nincs - a közvetítő csak akkor részesül jutalékban, ha munkájával az üzlet létrejöttét személyesen és aktívan elősegítette. Ha az üzletben egy magánszemély is érintett, úgy a közvetítő jutaléka – ha más megegyezés nem történt – a galériás kötelessége.


3.3. Bizományi üzlet magánszemélyekkel

Amennyibe az egyik tag biztosít vevőt egy olyan műtárgyra, amit egy magánszemély egy kollégának bizományi üzlet keretében bocsájtott rendelkezésre,akkor ez a kolléga az üzletben illetékes személy. Ebben az esetben közvetlen kapcsolatfelvétel a magánszeméllyel nem jön létre.


3.4. Üzleti kapcsolat egy művésszel, aki más galériával áll szerződéses kapcsolatban, valamint értelemszerűen az adott galériához kötődik

Amennyiben az egyik tag olyan művésszel kíván, a művész műveinek értékesítésére irányuló szerződést kötni, más hasonló jogviszonyt kialakítani, vagy a művésszel együtt dolgozni, aki írásban, szóban, ráutaló magatartással létrejött szerződéses jogviszonyban vagy egyéb nyilvánvaló (legalább egy (1) éve fennálló, kívülálló harmadik személy számára is nyilvánvaló rendszeres munkakapcsolat) együttműködési kapcsolatban áll egy másik egyesületi tag galériával („érintett galéria”), úgy erről az érintett galériát írásban (e-mail, fax, ajánlott levél) tájékoztatni köteles. A tag ez ügyben köteles a művész tájékoztatását is megkérni. (Az egyes tagok elérhetőségei az Egyesület honlapján fellelhetőek.) Ha az érintett galériának kizárólagos jogai vannak a művész alkotásainak eladásával kapcsolatban, vagy a galéria első galériaként képviseli a művészt, úgy előzetesen írásban kell rögzíteni a két galéria közti megegyezést.

Azok a tagok, akik olyan művészt szeretnének kiállítani, melynek más galériával kizárólagos szerződése van, kötelesek tervükről a galériát értesíteni. A más galériához tartozó művész alkotásának kiállítása esetén a hozzájárulást adó galéria nevét a képcímkén, vagy más jól látható helyen fel kell tüntetni.


3.5. Bizományi üzlet más kortárs galériákkal

Ha egy tag egy másik tagtól egy művet bizományba átvesz, úgy a jelen pont második bekezdésében foglaltak megtartása mellett, önállóan, saját nevében jogosult az értékesítés lebonyolítására. Ez idő alatt a bizományba adó kolléga saját részről nem kezdeményezhet üzleti tevékenységet a tárgyban forgó művel kapcsolatban. Azon műalkotások eladási árát, melyet a tagok egymástól értékesítés céljából vettek bizományba, közös megegyezéssel kötelesek meghatározni.


3.6. Az eladó felellősége bizományi műveknél

Ha vásárlás után a vevő reklamációs jogával él, úgy a bizományosi árunál csak az eladó vonható felelősségre a vevő által. Az eladónak ebben az esetben nincs lehetősége, hogy a bizományba adó, vagy harmadik személyek felé tovább hárítsa a felelősséget. Kétséget kizáró hamisítványoknál a bizományba adó köteles a vételárat az eladónak – aki felelőségi kapcsolatban áll a vevővel – azonnal kifizetni.


3.7. Kolléga által kért vizsgálatok, nyomozások egy műtárgy eredete ügyében

Amennyiben egy tag dokumentumokkal rendelkezik egy művész művéről, úgy köteles más kollégák kérdésére, akik a mű életútjáról szeretnének bizonyosságot nyerni, legjobb tudása szerint válaszolni. Az ezzel kapcsolatos költségek az érdeklődő kollégát terhelik. Az ilyen információk nem jelentenek eredetiségi garanciát.


3.8. Egyeztetés

Vitás esetekben minden tag kérheti az Etikai Bizottság összehívását.


3.9. A nyilvánosság számára tett nyilatkozatok

Az egyesület tagjai a nyilvánosság, vagy a sajtó felé nem nyilatkozhatnak az egyesület nevében, kivéve ha az elnökség erre kifejezetten felhatalmazta őket. Az egyesület elvárja, hogy a tagok személyes nyilatkozat esetén világossá tegyék, hogy csak saját nevükben beszélnek, nem pedig kollégáik, vagy az egyesület nevében.


4. Kapcsolatok a vevővel


4.1. Az eladott művek megjelölése

Az étékesítésre szánt művet világosan meg kell jelölni ( művész, cím, keletkezési év, technika, méret, esetlegesen példányszám ). A leírásoknak olyan precíznek kell lenniük, hogy a művek identifikálása kétséget kizáróan megtörténhessen. A használt technikát egyértelműen definiálni kell. A tárgyakon végzett restaurálási munkát egyértelműen fel kell tűntetni, különösen akkor, ha ezen munkálatok változást okoztak a mű külső megjelenésén. A tagok kötelezik magukat arra, hogy az eladásra szánt műveket egységes terminológiával és jelzésekkel illetik. Ehhez nyújtanak segítséget a következő pontok:

4.1.1. „-tól”

A szó „tól”, valamint a művész vezeték és családnevének megadása – ezt követi a mű leírása – azt jelenti, hogy olyan munkáról van szó, amely a művész keze által és szellemi tevékenységeként született, abban az esetben is, hogyha a mű maga nem jelzett. A „szignált” szó önmagában még nem jelent eredetiségi garanciát.


4.1.2. „tulajdonított”

A szó „tulajdonított” azt jelenti, hogy komoly indokok ellenére sem garantálható, hogy a mű valóban a művész keze általi alkotás. Ez a jelzés kimondja, hogy a mű a művész alkotási periódusa alatt keletkezett. Ha egy vagy több része a műnek, vagy tárgynak egy későbbi időpontban készült, úgy a vevőt erről informálni kell.

4.1.3. „iskola”

Az „… iskola” jelző használata, melyet a művész neve követ, garantálja, hogy a mű alkotója a megnevezett mester tanítványa volt, ennek a mesternek a befolyása alatt állt, vagy a mester technikájából tett szert bizonyos előnyökre. Ez a kifejezés csak olyan műre érvényes, amely a mester életében, vagy a mester halálát követő legfeljebb ötve éven belül készült. Ha a kifejezés egy bizonyos helyhez kötődik, akkor az „iskola” kifejezés garantálja, hogy a mű egy művészeti mozgalom ideje alatt keletkezett.

4.1.4. „korszak”

Ha egy mű vagy tárgy leírásánál csak a történelmi korszak, egy évszázad, vagy egy korszak szerepel, akkor a vevő számára garantált, hogy a mű valójában ebből az időből származik. Ha egy vagy több része a műnek vagy tárgynak más időben keletkezett, úgy erről a vevőt tájékoztatni kell.

4.1.5. „eredeti”

Általában egy alkotás eredeti műnek minősül, ha a művész maga alkotta, vagy állandó befolyása volt a kivitelezésre. Ha egy eredeti alkotást egy már meglévő mű inspirált, azt külön jelezni kell. Bizonyos munkatechnikáknál lehetséges több példány előállítása is. A galériás köteles a példányszámot feltűntetni, amennyiben ez számára ismeretes.

4.1.6. „reprodukciók”

Reprodukciókat, mint olyanokat jelezni kell. Egy megfelelő utalásnak világosan szerepelnie kell a kiállított számlán is.


4.2. Az eladó felelőssége és szavatolása

4.2.1. Számlák és certificatok (bizonyítványok)

Számlák:
A számlát a vevő részére a IV./1. bekezdésnek megfelelően a mű minden technikai részletének feltűntetésével kell kiállítani. A vevő számára eladáskor vagy ezt követően a számla mellékleteként átadott , a műtárgyat igazoló fénykép segítséget nyújthat későbbi kifogások tisztázásában. Amennyiben bizonyos művek a művész által kiállított azonosítási bizonyítvánnyal is rendelkeznek, akkor ezeket a művel együtt át kell adni a vevőnek.

Certificat:
Eredetiségi nyilatkozat, mely a galéria vezetőjétől, általa megbízott hiteles személytől, vagy harmadik személytől származik, s melyet a mű átadásakor a vevőnek át kell adni. A bizonyítvány a műről készült fényképet is tartalmazza. Ezzel egyidejűleg a művel kapcsolatos összes információt át kell adni a vevő részére, beleértve a saját, illetve a műről korábban a saját és a tagok archívumából megszerzett információkat is.

4.2.2. A művek jó ismerete és az eladó felelőssége

A vevő felé a polgári törvénykönyv vonatkozó jogszabályainak értelmében az eladó tartozik felelősséggel. Az eladónak kötelessége meggyőződni a művek eredetiségéről és felmerülő kételyek esetén kutatásokat végezni. Harmadik személy által kiállított szakvélemény nem menti fel az eladót a felelősség alól. A felmerülő kétségeket világosan ki kell nyilvánítani.


4.3. Kereskedelmi üzletek

4.3.1. Vétel

A tagok kötelezik magukat arra, hogy a műtárgy származásáról körültekintően informálódnak. A magánszemélyektől történő vásárlásokat írásban dokumentálni kell.

4.3.2. Eladás

Műtárgy foglalása esetén meg kell határozni azt az időtartamot, mely alatt a tag nem rendelkezhet máshogy a műtárgyról. Több érdeklődő számára tett ajánlat esetén fel kell hívni a figyelmet erre a tényállásra.

4.3.3. Letét

Ha egy műtárgyat a visszaadás kötelezettségével helyeztek letétbe az egyik tagnál, így Ő köteles a letétbe helyező számára kérés esetén erről letéti nyilatkozatot kiállítani. A galéria köteles a megnevezett időtartamon belül a letéteményezőnek a műtárgyat visszaadni.


4.4. Egy galéria kötelezettségei

Ha egy tag bizományi művet szeretne egy másik tag számára bizományba adni, úgy köteles előzetes engedély hiányában az eredeti letéteményezőt értesíteni és tőle a megfelelő engedélyt beszerezni.

Abban az esetben, ha egy műtárgy más feltételek között vagy egy alacsonyabb áron kerül eladásra, mint ahogy ez az eredeti megállapodásban szerepel, úgy ahhoz először a bizományba adó engedélye szükséges.

Amennyiben nincs más megállapodás az egyesület tagjai kötelezik magukat arra, hogy a bizományba átvett alkotástulajdonosai részére az eladást követően a mű ellenértékét azonnal rendelkezésre bocsájtják.

Amennyiben egy üzlet az eredeti megállapodás értelmében nem jöhetett létre és a bizományosi idő lejárt, úgy a galéria köteles a bizományba adó első felszólítására a műveket visszaszolgáltatni.


4.5. Árképzésre vonatkozó szabályok

Az árképzés szabályozására vonatkozó ajánlás jelen Etikai Kódex mellékletét képezi.


5. Kapcsolat a művészekkel


5.1. Közös érdekek képviselete

A tagok vegyék figyelembe azoknak a művészeknek az érekeit is, akiknek a munkáit kiállítják, eladják, és akikkel megállapodást kötnek. Ajánlott a különböző megállapodásokat írásban rögzíteni.


5.2. A galéria felelőssége a művésszel szemben

Ha egy művész galéria általi képviselete komoly befolyással bír a művész ismeretségére és a nyilvánosság előtti elismertségére, úgy a galéria köteles elősegíteni a művész munkáinak terjesztését és a galéria munkáját úgy alakítani, hogy ezen művek gazdasági értéke lehetőleg növekedjen.


5.3. Letétbe helyezett művek

Ha egy tag megőrzésre átvesz egy műtárgyat, úgy gondoskodnia kell a mű szakszerű elhelyezéséről és a mű sértetlenségének biztosításáról. Ugyanez vonatkozik a saját tulajdonú művekre is. A megőrzésre átvett művekről a galéria köteles leltári listát vezetni.

5.4. Elszámolás

Abban az esetben, ha egy tag egy művésztől eladás céljából műtárgyakat vesz anélkül, hogy az eladási árat azonnal kifizetné, akkor a művészt megfelelő időnként értesíteni kell a műtárgyak helyzetéről és elszámolást kell készíteni. A megállapított ellenértéket a kijelölt időpontban ki kell fizetni, vagy a meghatározott feltételeket teljesíteni kell.

5.5. Mintaszerződések

A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Egyesülete, az egyes galériák és a művészek közötti kapcsolat, hatályos jogszabályoknak és az Egyesület etikai elvárásainak megfelelő rendezésének elősegítése végett „Mintaszerződéseket” tesz közzé honlapján az Egyesület által ajánlott tartalommal. A „Mintaszerződések” az egyesületi tagok munkájának megkönnyítése végett a kortárs művészeti piac elvárásainak megfelelő tartalommal kerülnek elkészítésre.


6. Az Etikai Bizottság


Az Etikai Bizottság feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze jelen Etikai Kódex rendelkezéseinek betartását, javaslatokat tegyen annak módosítására, kiegészítésére, vitás helyzetben az egyes tagok közvetítő szervként járjon el, illetőleg jelen Etikai Kódex rendelkezéseit megsértő tagok ellen fegyelmi vagy tagkizárási eljárást kezdeményezzen.

Az Etikai Bizottság három (3) tagból áll. Tagjait, az elnökség ajánlására, az Egyesület közgyűlése választja határozott öt (5) éves időtartamra, az egyesület tagjai, vagy azok törvényes képviselői közül. Ha az Etikai Bizottság létszáma három (3) fő alá csökken, akkor az Egyesület elnöke indítványozza új tag megválasztását a közgyűlés felé. Az Etikai Bizottsági tagok tisztségük betöltését ingyenesen vállalják.

A Bizottság az első ülésen nyílt szavazással elnököt választ. Az Etikai Bizottság szükség szerint, de legalább évi 2 alkalommal tartja üléseit. Az üléseket a Bizottság elnöke legkevesebb 8 nappal az ülés napját megelőzően, írásban hívja össze.

Az Etikai Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Etikai Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek az etikai bizottsági tevékenységben nincs helye.

Megszűnik az etikai bizottsági tagság:
–a megbízási időtartam lejártával,
–közgyűlés általi visszahívással
–lemondással
–a tag halálával

Az Etikai Bizottság eljárására vonatkozó szabályok jelen Etikai Kódex mellékletét képező Etikai Bizottsági Ügyrendben kerülnek rögzítésre.


Budapest, 2010. június 9.

 
©Kortárs Galériák Egyesülete